Egy ember, aki nem félt a változtatástól

Joseph Bates a XIX. század derekán felfedezte, hogy életmódbeli szokásai befolyásolják egészségi állapotát. Egy-egy új egészségügyi elv felismerését szinte azonnal követte a gyakorlatban. Rugalmas járása, egyenes tartása és energikussága felkeltette néhány barátja érdeklődését, és többen összefüggésbe hozták a kapitány étkezési szokásait fiatalosságával, életerejével.

A tengeren eltöltött hosszú időszak alatt a hajóskapitány fokozatosan, de határozottan felhagyott azokkal a szokásokkal, amelyeket egészségére és erkölcsi ítélőképességére károsnak gondolt. 1821-ben végleg elhagyta az égetett szeszes italokat. A következő évben a kisebb alkoholtartalmú italok „mértékletes” fogyasztását is veszélyesnek ítélte, és a bort is felvette a tiltott italok listájára. Példája nem hagyta hidegen matróztársait: többen követték a kapitány elveit.

A hajózástól visszavonulva Bates felhagyott a kávé és a tea fogyasztásával, miután egy éjszaka nem tudott aludni az élvezeti szerek élénkítő hatása miatt. Mindez azonban még Joseph Bates megtérése előtt történt (Akkoriban Amerikán végigsöpört egy bibliaikutató mozgalom, az ún. Miller mozgalom). Keresztsége után a kapitány még komolyabban vette az egészségügyi megújulást, bár ezt sokan nem fogadták egyetértéssel. Mértékletességi csoportok szervezésébe fogott, és elkezdte sorra látogatni barátait, ismerőseit. 1827-ben már szervezője és oszlopos tagja volt az első keresztény mértékletességi társulatnak.

Egy évtizeddel később Bates további reformokat vezetett be életmódjában. Lemondott a hús, a vaj, a sajt, a piték és nehéz sütemények fogyasztásáról – mindebben nagy szerepe lehetett Sylvester Graham és Coles adventista orvos írásainak. Gyümölcsökből, zöldségfélékből, dió- és gabonafélékből álló étrendje mellett a tiszta víz maradt egyetlen itala. Ezek a változások oly nagymértékben javították egészségét, hogy élete teljes hátralévő ideje alatt vitalitást sugárzott (nyolcvanévesen hunyt el, ami abban az időben kiemelkedő volt). Ezzel szemben az akkori polgárság - vezetők és munkások - többsége igen gyenge egészségi állapotban volt Amerikában.